A Kúria Sajtótitkársága 2021. február 3-án tette közzé az Mfv.X.10.144/2020. számú határozatáról szóló Tájékoztatóját.
A tényállás lényege szerint: a munkáltató 2017. szeptember 7-ével felmondással megszüntette a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló (későbbi felperes) munkaviszonyát, amit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (9) bekezdése alapján nem volt köteles indokolni. A felperes keresetében 12 havi távolléti díja összegének megfelelő mértékű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a munkáltató alperest, arra figyelemmel, hogy a munkáltató joggal való visszaélést követett el a jogviszonya megszüntetésekor. Álláspontja szerint azért érte retorzió, mert ő adta át a többi munkavállaló által írt ’petíciót’ a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki emiatt bosszút állt azért, hogy elvegye a munkatársai kedvét a munkavállalói érdekek érvényesítésétől. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát indokolás nélkül szüntethette meg. A felmondás jogát nem gyakorolta visszaélésszerűen, az megfelelt a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest a munkaviszony jogellenes megszüntetése okán kártérítés megfizetésére. Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató indokolás nélkül felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát, úgy a joggal való visszaélés lehetősége kizárt, a munkavállaló munkaviszonya bármilyen indokkal vagy akár indok nélkül is megszüntethető a jogszabály felhatalmazása alapján. A joggal való visszaélés tehát ezesetben fogalmilag kizárt – érvelt a munkáltató.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a következő elvi kérdésben döntött: A munkaviszony munkáltatói felmondása a feltárt tényállás alapján akkor is visszaélésszerű joggyakorlásnak minősülhet, ha a törvény szerint a munkaviszony indoklás nélkül megszüntethető. (Mt. 7. § (1) bekezdés)
Ennek megfelelően alaptalanul állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló munkaviszonya indokolás nélkül kerüljön megszüntetésre, a joggal való visszaélés fogalmilag kizárt. Így az eljárt bíróságok helytállóan vizsgálták az alperes magatartását abban a körben, hogy megvalósult-e az Mt. 7.§-ban foglalt joggal való visszaélés.
Megalapozatlanul állította az alperes azt is, hogy a munkáltatónál megvalósuló létszámcsökkentésre figyelemmel került sor a felperes munkaviszonya megszüntetésére, mivel a felmondás közlése előtt három nappal még diszpécseri munkakör betöltésére vonatkozó felhívást tett közzé.
Mit jelent a joggal való visszaélés? A joggal való visszaélés tilalma a munkajog egyik lényeges alapelve. Az új Ptk. hatályba lépésével az Mt.-ben a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye helyett a joggal való visszaélés tilalma jelenik meg – a rendeltetésszerű joggyakorlás ugyanennek az éremnek a másik oldala. Nem mutat jelentős eltérést a polgári jogi szabályokhoz képest, viszont az Mt. megjelöli a joggal való visszaélés különös eseteit: Az Mt. alkalmazásában „joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet” (Mt. 7. § (1) bek.).
Akkor rendeltetésszerű a joggyakorlás, ha az a jogalkotói és társadalmi szándéknak megfelelően történik.
Álláspontom szerint a Kúria e határozatában foglalt megállapítás alapján annak vizsgálata, hogy a felmondással egyidejűleg megvalósult-e joggal való visszaélés, nemcsak a nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó Mt. 66. § (9) bekezdése alapján lehetséges. A felmondás alapelvbe ütközési vizsgálatának lehetősége nyitva áll bármely más, indokolással vagy indokolás nélküli felmondás közlése esetén is. A felmondás alapelvbe ütközésének elkerülésére mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak ügyelnie kell, hiszen – mint a Kúria gyakorlatából látszik – az alapelvek nemcsak elvont elméleti fogalmak, hanem a gyakorlatban is alkalmazandó követelmények, amelyek kikényszeríthetőek.
Budapest, 2021. február 23.
