A jótállás – hétköznapi és közismert nevén „garancia” – azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi hiba esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van: a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.
Lényeges változások az ún. kötelező jótállást érintik, melyekre fel kell készülniük a vállalkozásoknak 2021. január 1-jétől. Most tehát a kötelező jótállást érintő lényeges újdonságokat, változásokat ismertetem.
A kötelező jótállásra vonatkozó szabályozásban történt lényegi változások az alábbiak szerint foglalhatók össze:
- Jótállás időtartamára vonatkozó módosítások
| Korábbi szabályozás 2020.12.31-ig | 2021. 01.01-től |
| A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: ’Korm.rendelet’) mellékletében szereplő 10.000 Ft feletti termékekre egységesen 1 év | A Korm. rendelet mellékletében szereplő 10.000 Ft feletti termékek értékéhez kapcsolódó sávos határok: a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot nem meghaladó eladási ár esetén 1 év, b) 100 000 forintot meghaladó, de legfeljebb 250 000 forint eladási ár esetén 2 év, c) 250 000 forint eladási ár felett 3 év. |
| Nem hosszabbodik meg a jótállási idő azzal az időtartammal, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket hiba miatt nem használhatta. | Az új szabály alapján a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. |
| Nincs előírás arra nézve, hogy mi a jótállás kezdő időpontja olyan termék esetén, amelynek a használata üzembe helyezéshez kötött pl.: kazán | Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezi üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja. |
A nagy értékű termékeknél elvárható a hosszabb „élettartam”, amely elősegíti, hogy hosszabb ideig használható, és ne rövid idő alatt hulladékká váló termékek legyenek tömegesen a piacon. Kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében tehát a termék értékétől függően a Korm. rendelet módosításában 1-2-3 éves időtartamként sávos szabályozás kerül bevezetésére, ennek alapján nagyobb értékhatárok felett hosszabb jótállási időtartam kerül meghatározásra.
- Jótállási jegy kötelező tartalmi elemeinek változása
| Korábbi szabályozás 2020.12.31-ig | 2021. 01.01-től |
| A jótállási jegyet papír alapon kell átadni a fogyasztó részére. | Papír alapon és elektronikusan (új) is át lehet adni a jótállási jegyet. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. |
| A jótállási jegyet papír alapú kiállítás esetén nem kell aláírni. | A jótállási jegy adattartalma kiegészült offline értékesítés esetén a vállalkozás bélyegzőlenyomatával és a kiállítás során a vállalkozás képviseletében eljáró személy aláírásával. E-jótállási jegy esetén az elektronikus aláírással. |
| Önmagában a számla, nyugta nem pótolja a jótállási jegyet. | A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként elfogadható abban az esetben, ha tartalma megfelel a Korm. rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. |
A kötelező jótállással érintett termékek kereskedelme egyre nagyobb hányadban áttevődik az online térbe, ezért szükség van a jótállási jegy elektronikus úton való átadási lehetőségének biztosítására, azaz az e-jótállási jegy bevezetésére. A vállalkozás a Korm. rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére mind offline, mind online vásárlás esetén. Arra is lehetőség van, hogy a vállalkozás online vásárláshoz papír alapú jótállási jegyet mellékeljen, tehát az e-jótállási jegy bevezetése nem zárja ki azt, hogy továbbra is hagyományos, papír alapú jótállási jegyet használjon a vállalkozás, amennyiben ez a választása.
A gyakorlatban a vállalkozások számára adminisztratív teher csökkenéssel jár, ha az elektronikusan kiállított számla egyben jótállási jegy is. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel e rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak.
- Egyéb lényeges változások, újdonságok
- A módosított Korm. rendelet egyértelművé tette, hogy jótállásból eredő jogok érvényesítéshez nem tehető feltétellé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
- Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az Áfa- törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
- Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk 3 alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában –, valamint ha a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
- Ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény közlésétől számított 30. napig nem kerül sor,– a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a 30 napos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – a számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat a 30 napos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
- A kötelező jótállás hatálya alá eső termékkör a technikai fejlődés miatt kiegészítésre került, az alábbiakkal:
·nyílászárók 10.000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
· árnyékolástechnikai eszközök 10.000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtási redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
· kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10.000 Ft eladási ár felett;
· garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10.000 Ft eladási ár felett;
· zuhanykabin, kád, csaptelep 10.000 Ft eladási ár felett;
· napkollektor, napelem rendszerek 10.000 Ft eladási ár felett;
· játék hoverboard, játék e-roller, játék drón 10.000 Ft eladási ár felett;
· külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10.000 Ft eladási ár felett.
- A vállalkozásnak „törekednie kell” arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatási kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
- A békéltető testületek jelzése alapján a szerviz és a kereskedő közötti kommunikáció sok esetben elmaradt és ennek ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóságnak sem volt hatásköre. A módosítás hatáskört adott erre is. A módosítás alapján a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a termék kijavítását követő 5 munkanapon belül a javítás elvégzéséről. Mindezek meglétét és teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozások megfelelő információt kapjanak a szerviztől azért, hogy határidőben tájékoztatni tudják vásárlóikat.
Forrás:
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosító 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet; továbbá a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM rendelet) módosító a 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet
